Ez a történet arról a Kezorról
szól, aki múltkor nagyon unatkozott, ezért elment sétálni. Miközben az utcán
sétált, meglátott egy olyan embert, aki ugyanolyan volt mint a többi, ezért
odament hozzá.
- Jó napot, Kezor vagyok.
- Jó napot Kezor, én Fizor
vagyok.
- Mondja Fizor, seggberúghatnám?
- Az jó lenne, de sajnos nem
nagyon érek rá. Egy pofon viszont azt hiszem belefér az időmbe.
Azzal Kezor teljes erejéből pofon
is vágta Fizort.
- Köszönöm - mondta Fizor.
- Igazán nincs mit, sőt én köszönöm.
Ön szerinte hova menjek most?
- Boltba.
Úgyhogy Kezor elindult a boltba.
Útközben egyszer csak megpillantott egy hatalmas reklámtáblát, amire az volt
írva jó nagy betűkkel, hogy "Viszket a macskám háta." Nem sokára meg
is érkezett a boltba.
- Jó napot, Kezor vagyok.
- Jó napot Kezor, én Sazor vagyok
- köszönt az eladó is.
- Ez egy bolt? - kérdezte Kezor.
- Igen - válaszolt Sazor.
- És Ön szerint mit vegyek?
- Látja, ez nagyon jó kérdés,
viszont a válasz nem könnyű. Tejet, vagy májkrémet javasolnék, de ha döntenem
kéne a kettő között, talán inkább a májkrémet választanám, mert a tej elég
gyorsan megromlik.
- Ez igaz - értett egyet Kezor. -
Van itt májkrém?
- Sajnos nincs, ez egy pékség.
Csak öt kenyeret és egy kiflit árulunk.
- Milyen kár. Tudja hogy hol
lehet májkrémet kapni?
- Ha jól emlékszem, egy másik
boltban - válaszolt készséggel Sazor.
- Értem, akkor viszlát.
- Viszlát.
Kezor elindult hát megkeresni a
másik boltot, ahol májkrémre lelhetne. Út közben egyszer csak megpillantott egy
reklámtáblát a következő felirattal: "Nagyon viszket a macskám háta."
Kis idő múlva összetalálkozott egy öregemberrel.
- Jó napot, Kezor vagyok - mondta
Kezor.
- Jó napot Kezor, én vagyok a
varázsló. Szerencséd van hogy velem találkoztál, mert megajándékozlak valamivel.
Választhatsz, neked adom a repülés képességét, vagy egy olyan poharat, amiből
sosem folyik mellé amit épp iszol belőle. Nos, melyiket választod?
- A repülést - válaszolt Kezor.
- Rendben, már tudsz is repülni.
Viszlát.
- Viszlát - mondta Kezor, és elkezdett
repülni. Nagyon élvezte az újonnan lelt szabadságot, viszont hamar eszébe
jutott hogy miért is indult el, ezért hamar le is ereszkedett vissza a földre,
és ment tovább. Ekkor találkozott össze a második öregemberrel.
- Jó napot, Kezor vagyok - mondta
Kezor.
- Jó napot Kezor, én vagyok az
Alfa és az Omega. Én vagyok Isten. Most pedig próbára teszlek téged, Kezor.
Adok neked egy pohár vizet, és ha meg tudod úgy inni, hogy egy csepp se folyjon
mellé, akkor teljesítem egy kívánságodat.
Az öregember odaadta Kezornak a
pohár vizet, Kezor pedig ki is itta. Egy csepp sem folyt mellé.
- Ügyes vagy, Kezor - dicsérte őt
meg az öregember. - Én viszont hazudtam. Nem vagyok Isten, csak egy öregember
vagyok, ezért nem tudom teljesíteni a kívánságodat. Átvertelek. Nem baj?
- Nem - mondta Kezor. -
Lefényképezhentném Önt?
- Hát persze.
Kezor lefényképezte az
öregembert, aztán már úton is volt. Ekkor látott meg egy reklámtáblát, amire
csupa nagybetűvel az volt írva, hogy "MACSKA." Ezután nem sokkal
összetalálkozott egy újabb öregemberrel.
- Jó napot, Kezor vagyok.
- Jó napot Kezor, én vagyok a
táltos. Ha mutatsz nekem egy fényképet egy öregemberről, adok neked egy
fantasztikus tárgyat, amivel szinte bármire képes leszel.
Azzal Kezor elővette a fényképet,
amit az előbb csinált, és megmutatta a táltosnak.
- Köszönöm, Kezor. Én viszont
hazudtam. Nem adok neked semmit, hanem inkább elveszem tőled a repülés
képességét. Átvertelek. Nem baj?
- Nem - mondta Kezor. Ezután már
hiába próbált újra repülni, nem sikerült neki. Viszont ezen nem volt ideje
sokat búslakodni, mert mennie kellett tovább. Útközben egy reklámtáblát
pillantott meg az alábbi felirattal: "Vau vau, és szalad a macska."
Nem sokkal ezután történt, hogy összefutott egy öregemberrel.
- Jó napot, Kezor vagyok - köszönt
illedelmesen.
- Jó napot Kezor, én vagyok a
mágus. Szerencséd van hogy velem találkoztál, mert megajándékozlak valamivel.
Választhatsz: vagy egy doboz májkrémet kapsz, vagy egy olyan varázsládát,
amiben mindig az a tárgy jelenik meg, amire épp szükséged van. Nos, melyiket
választod?
- A májkrémet - mondta rövid
gondolkozás után Kezor.
A mágus oda is adott neki egy
konzervdobozt, és mikor Kezor kinyitotta, látta hogy tényleg májkrém van benne.
Le is ült, és meg is ette az egészet. Újult erővel tudta így folytatni az
útját. Hamarosan meg is pillantott egy boltot, ahol árultak májkrémet. Bement,
és vett is gyorsan egyet. Megette ezt is, és elindult hazafelé.
Mikor már
majdnem hazaért, meglátott az utcán egy embert, aki épp sétált valahova.
- Jó napot, Kezor vagyok -
szólította meg. - Önt Zoltánnak hívják?
- Igen - válaszolta az ismeretlen
idegen. - Jó napot, Kezor.
- Mondja Zoltán, megpofozhatnám?
- Az jó lenne, de sajnos nem
nagyon érek rá. Egy seggberúgás viszont azt hiszem belefér az időmbe.
Azzal Zoltán előrehajolt, Kezor
pedig teljes erejéből seggberúgta őt.
- Köszönöm - mondta Zoltán.
- Igazán nincs mit, sőt én
köszönöm. További szép napot.
- Viszont.
Kezor nem sokára haza is ért.
- Itthon vagyok! - kiáltotta az
üres házban. Majd leült az asztalhoz és meggyújtott egy gyertyát. Nézte, ahogy
a gyertya lángja különösen táncol, és érdekes árnyékokat ad a különböző
tárgyaknak. Majd ezt suttogta maga elé:
- Utálom a májkrémet.
VÉGE