2012. szeptember 23., vasárnap

Ez vajon miről fog szólni?

Hát gondolom semmiről, mint a többi. Ellenben szeretnék üzenni a kedves olvasóimnak. Múltkor kaptam egy kulcstartót, egy noteszt, egy szemüvegtörlő kendőt, egy labdát meg három tollat. Meg egy kávéskulacsot. Ma elmentem mogyorós csipszet venni, de csak valami sajtos pufit vettem, mer aszittem hogy az mogyorós csipsz. Kiderült, hogy az nem mogyorós csipsz, hanem valami sajtos pufi. Sajnos ekkor már túl késő volt. Ami még nagyobb baj, az hogy azt tudom hol lehet valami sajtos pufit venni, de azt nem tudom hol lehet mogyorós csipszet venni. Pedig múltkor még egy műszaki boltba is elmentem. Azért mentem, mert nyomtató papírt akartam venni, de nem volt mogyorós csipsz, úgyhogy nem vettem nyomtató papírt. Inkább vettem egy nyomtatót. A nyomtató egy olyan gép, ami digitális adatot képes fizikai formában megjeleníteni. A gyengébb felfogásúak kedvéért: a nyomtató tud nyomtatni.

Mogyorós csipsz.

Tudtátok, hogy egy kutya képes visszaemlékezni a saját születésére? Nem? Biztos azért nem, mert ez hülyeség. Aki ezt elhitte első olvasásra, az buta. Erről jut eszembe, szeretem a buktát, de már nagyon rég ettem. Buktát. Mást viszont ettem nem nagyon régen. Én most csak a buktáról beszélek. OLYAN NEHÉZ EZT FELFOGNI?

Nem is értem miért töröm magam, hogy valami hasznos információt közöljek, mikor az emberek 34 százaléka debil.

Az í betűt úgy is le lehet írni, hogy benyomjuk az Alt Gr-t és a j-t: í.

Nemsokára itt a tavasz.

Viszontkártyásra

2012. szeptember 14., péntek

Egy aranyhalnak 3 másodperces memóriája van.

Ez az iromány viszont nem erről fog szólni. Másról viszont igen.

Jeromos nem szerette a bezártságot. Világ életében arra vágyott, hogy megtapasztalja, milyen a világ az üveg túloldalán. Állandóan csak bámult ki az üvegen át. Szeretett volna másokkal is találkozni, szerette volna tudni, milyen amikor simogat a szél ha az arcához ér meg ragyog a nap meg a hold az égen meg a többi rész a szállj el kismadárból. Cipőt annyira nem szerettem amúgy, mert kopasz volt - de azért még azt is bevállalta volna hogy vele összefut az utcán, ha csak egyszer kimehetne.

Jeromos szabad akart lenni. Allergiás volt a rabságra. Sokat köhögött meg fájt a háta. Tudta, hogyha sikerülne kijutnia, minden rendbe jönne, és el se tudta mondani mennyire boldoggá tenné, ha kimehetne. Azt is tudta viszont, hogy ez lehetetlen.

Vége.

Csak vicceltem, ez nem egy szomorú történet, ne féljetek.

Történt egyszer ugyanis, hogy a kis hülyegyerekek, akik kint voltak természetesen, úgy rúgták véletlenül a labdát - mert nagyon szerettek fotballozni, de nagyon bénák voltak, mer magyarnak születtek szegények - hogy az betörte az üveget.

Jeromos kikerült. A külső világba. Soha nem hitte, hogy ez vele megtörténhet. De most igen. Kint van. És nem örül neki.

Jeromos ugyanis egy aranyhal volt.

Hogy mi ebből a tanulság? Az hogy hülyevagy a kurvanyád.

Viszont hal.